A betegséggel összefüggő alultápláltság a betegségek széles skáláján jelen van. A probléma világszerte ismert, mintegy 20 millió beteget érint, és az Európai Unió országaiban 120 milliárd eurós költséggel jár. ¹ COPD-s betegeknél a betegség okozta alultápláltság az elsődleges betegség jelenléte miatt kialakult alultápláltság. Összességében e betegek 25-40%-a mutat testsúlycsökkenést, 25%-a mérsékelt vagy súlyos alultápláltságot, 35%-a pedig pedig súlyos betegséget, csökkent zsírmentes testtömeg-indexet. ²

A COPD-ben szenvedő betegek gyakran alultápláltságban, úgynevezett tüdőkahexiában szenvednek. Ezen kahexiás állapot kialakulásával járó tipikus metabolikus változások közé tartozik a gyulladást elősegítő molekulák (citokinek) fokozott felszabadulása, valamint a szimpatikus idegrendszer túlműködése. Mindkét változás elősegíti a lebontó folyamatokat, amelyek a zsírfelhasználás és a vázizomzat fehérjebontásának serkentésével a vázizomzat és a zsírtömeg csökkenéséhez vezetnek, miközben az energiabevitel csökken, az energiafelhasználás pedig nő.³

COPD-ben szenvedő betegek gyakran éreznek szorongást vagy depressziót, amelyek csökkent étvágyat okozhatnak. Becslések szerint a COPD-vel diagnosztizált betegek akár 50%-ánál is előfordulhat klinikai depresszió. A betegek hangulatát gyakran befolyásolja az a hatás, amelyet a betegségük gyakorol az életükre, amelyek lehetnek munkahelyi és otthoni változások. Az öngondoskodás képességében is lehetnek nehézségek, így sok COPD-s beteg számára a fogyás ördögi körré válhat: minél kevesebbet esznek, annál kevesebb kedvük van enni. ⁴

A csökkent étvágy mellett a korai jóllakottság, a nehézlégzés, az étkezés közbeni fáradtság és a társadalmi elszigeteltség is hozzájárul a COPD-s betegek alultápláltságának kialakulásához.

A csökkent testsúlyt a COPD-s betegeknél az akut fellángolások nagyobb kockázatának, alacsonyabb terhelhetőségének, a kórházi kezelés fokozott kockázatának, a csökkent életminőségnek és a rossz prognózisnak a tényezőjeként azonosították. ²

A légszomj és a gyulladás növeli az energiafelhasználást, valamint csökkent táplálékfelvételt és anorexiát okoz. Ezek az állapotok az inzulinrezisztenciával és a vérszegénységgel járó hipoxiával együtt alultápláltsághoz vezetnek, amelyet izomsorvadás és zsírvesztés jellemez. Ezek viszont gyengeséget, fáradtságot, csökkent izomerőt, fizikai inaktivitást és csökkent fizikai terhelhetőséget eredményeznek, amelyeket az izomsorvadás fokoz. Az alultápláltság következményei a fertőzések fokozott kockázata, az orvosi konzultációk számának növekedése, az életminőség romlása és a rossz túlélés. Ez a kedvezőtlen klinikai kimenetel gazdasági következményekkel jár, mint például a megnövekedett egészségügyi költségek, a munkából való távollét és a fizikai függőség. ⁶

A megfelelő mennyiségű tápanyag bevitele kulcsfontosságú a fogyás és az izomsorvadás megelőzésében, hogy segítsen megőrizni az erőt, és legyőzni a gyengeséget és a fáradtságot. Segít továbbá az immunrendszer egészségének megőrzésében, hogy elkerüljük a szövődményeket, fertőzéseket, és végső soron gyorsabban felépüljünk.

A táplálás-terápiák nemcsak a COPD-s betegek alultápláltságát javíthatják, hanem számos jótékony hatást is biztosíthatnak, mint például a betegség progressziójának és súlyosbodásának megelőzése, valamint a gyulladás csökkentése. ²

A tápanyagok fő forrása általában az élelmiszer. A betegség okozta alultápláltságban szenvedő COPD-s betegek számára azonban az egészséges étrend gyakran nem elegendő. Mivel a tápanyagigény megnövekedett, de az étvágy csökken, a betegeknek olyan kiegészítő táplálásra van szükségük, amely kis mennyiségben nagy energiát tartalmaz, így már kis mennyiség is jelentősen növeli a tápanyagbevitelt. A betegek számára speciálisan összeállított speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek állnak rendelkezésre, hogy jól tápláltak maradjanak és hatékonyabban küzdhessenek a betegséggel. Ezek sokféle ízben és formában kaphatók, a betegek igényeit kielégítve.

Referenciák:

1. Freijer K. et al. The economic costs of disease related malnutrition. Clin Nutr 2013;32:136-41.
2. Itoh M. et al. Undernutrition in patients with COPD and its treatment. Nutrients 2013;5:1316-35.
3. Müller TD. et al. Ghrelin and its potential in the treatment of eating/wasting disorders and cachexia. J Cachexia Sarcopenia Muscle 2010;1:159-67.
4. http://www.copdbfrg.org/, accessed on 6th May 2015
5. Dourado VZ. et al. Systemic manifestations in chronic onstructive pulmonary disease. J Bras Pneumol 2006;32:161-71.
6. Samaras N. et al. Pulmonary rehabilitation: the reference therapy for undernourished patients with chronic obstructive pulmonary disease.
   Biomed Res Int 2014;2014:248420.
7. Efthimiou J. et al. Effect of carbohydrate rich versus fat rich loads on gas exchange and walking performance in patients with
   chronic obstructive lung disease. Thorax 1992;47:451-6.
8. Kuo C-D. et al. The effects of high-fat and high-carbohydrate diet loads on gas exchange and ventilation in COPD patients and normal subjects.
   Chest 1993;104:189-96.
9. Broekhuizen et al. Polyunsaturated fatty acids improve exercise capacity in chronic obstructive pulmonary disease. Thorax 2005;60:376-82.