Korábban a fehérje-energia alultápláltság nagyon gyakori volt a gyulladásos bélbetegek körében, a kórházi betegek 70-80%-át érintve. Az alultápláltság gyakoribb volt a Crohn-betegségben szenvedő betegeknél, mint a fekélyes vastagbélgyulladásos betegeknél, előfordulása 25% és 80% között mozgott, különösen a remissziós fázisban. A fehérje-energia alultápláltság gyakorisága az évek során csökkent, de még mindig az IBD-s gyermekeknél jelentkező egyik fő szövődmény. A diagnózis felállításakor a gyermekek akár 90%-ánál testsúlycsökkenés, míg a diagnózis felállításakor 23-88%-nál növekedési zavar áll fenn.¹ Az alultápláltság gyakori a Crohn-betegek körében², prevalenciája 16% és 85% között mozog, az alkalmazott értékelési módszertől függően^2-4 .

IBD-ben az alultápláltsághoz vezető leggyakoribb okok az anorexia, hasi fájdalom, hányinger, hányás, vagy korlátozott étrend miatt csökkent táplálékfelvétel; a tápanyagok felszívódási zavarai, a gyulladás, a rezekció, a bypass és a fisztulák következtében csökkent felszívófelület; a gyomor-bélrendszeri rendellenességek miatt megnövekedett tápanyag-veszteség; a hipermetabolikus állapotok; valamint a kortikoszteroidokkal, szulfaszalazinnal, immunszuppresszánsokkal vagy antimikrobiális szerekkel való gyógyszeres kölcsönhatások.⁵

Az alultápláltság negatív hatással van a betegség klinikai lefolyására, a posztoperatív szövődmények (különösen az anasztomózis elégtelenségének) és a halálozás arányára IBD-s betegeknél. Az alultápláltság emellett humorális és celluláris immunhiányt okoz, ami a nyálkahártya gát funkciójának károsodásához és a bakteriális transzlokáció okozta fertőzés nagyobb kockázatához vezet.¹

A megfelelő mennyiségű tápanyag bevitele kulcsfontosságú a fogyás és az izomsorvadás megelőzésében, hogy segítsen megőrizni az izomerőt, és segítsen legyőzni a betegség okozta alultápláltság miatti gyengeséget. Magas kalóriatartalmú étrend bizonyítottan súlygyarapodást, albuminszint emelkedést, a betegség aktivitásának csökkenését, a szubakut obstrukció visszafordítását és remissziót idéz elő IBD-ben szenvedő betegeknél.³

A tápanyagok fő forrása általában az élelmiszer. A betegséggel összefüggő alultápláltságban szenvedő IBD-s betegek számára azonban az egészséges étrend gyakran nem elegendő. Mivel a tápanyagigény megnövekszik ilyenkor, de a felszívódás csökkent, a betegeknek olyan kiegészítő táplálásra van szükségük, amely kis mennyiségben nagy energiát tartalmaz, így már kis mennyiség elfogyasztása is jelentősen növeli a tápanyagbevitelt. Léteznek a betegek számára speciálisan összeállított klinikai tápszerek, amelyek elősegítik, hogy a betegek jól tápláltak maradjanak és hatékonyabban küzdjenek a betegségek ellen. Ezek sokféle ízben és formában kaphatók, a betegek igényeit kielégítve.

Referenciák:

1. Guagnozzi D. et al. Nutritional treatment in inflammatory bowel disease. An update. Rev Esp Enferm Dig 2012;104:479-88.
2. Bischoff SC. et al. ESPEN practical guideline: Clinical Nutrition in inflammatory bowel disease. Clin Nutr 2020;39:632-653.
3. Balestrieri P. et al. Nutritional Aspects in Inflammatory Bowel Diseases. Nutrients 2020;12:372.
4. Mijac DD. et al. Nutritional status in patients with active inflammatory bowel disease: prevalence of malnutrition and methods for routine nutritional assessment. Eur J Intern Med 2010;21:315-9.
5. Hartman C. et al. Nutritional status and nutritional therapy in inflammatory bowel diseases. World J Gastroenterol 2009;15:2570-8.
6. Afdhal NH. et al. Remission induction in refractory Crohns disease using a high calorie whole diet. JPEN J Parenteral Enteral Nutr 1989;13:362-5.