A szervezetünknek különböző tápanyagokra van szüksége a megfelelő működéshez: szénhidrátokra, fehérjékre, zsírokra, vitaminokra, ásványi anyagokra és nyomelemekre. Ezeknek a tápanyagoknak a megfelelő mennyisége és egyensúlya elengedhetetlen egészségünk megőrzéséhez. A szervezet ezeket a tápanyagokat használja fel a növekedéshez, a gyógyuláshoz és általában bármilyen fizikai vagy szellemi feladathoz szükséges energia biztosításához. Ha a szervezet nem jut elegendő tápanyaghoz, vagy nem a megfelelő arányban, alultáplálttá válik.

A betegség okozta alultápláltság az alultápláltságnak az a típusa, amelyet betegség vált ki. A fejlett országokban ez az alultápláltság elsődleges oka, különösen az időseknél, mivel az alultápláltságot kiváltó betegségek közül sok az életkorral függ össze.

Az alultápláltságot okozó leggyakoribb betegségek közé tartoznak az onkológiai betegségek, a tüdőbetegségek, például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a cisztás fibrózis (CF), valamint a gasztroenterológiai betegségek, például a gyulladásos bélbetegség (IBD). Ezen betegségek egyes kezelési módjai, például a kemoterápia vagy a sugárkezelés szintén negatív hatással lehetnek a táplálkozásra
Az alultápláltság valójában ugyanúgy oka, mint következménye a rossz egészségi állapotnak: a nem megfelelő táplálékbevitel, különösen ha hosszabb ideig tart, hajlamosabbá tesz minket a betegségekre és sérülésekre, amelyek számos mechanizmuson keresztül csökkent étvágyat eredményezhetnek, ami tovább rontja a táplálékfelvételt. Ez tehát egy ördögi kör, amelynek megszakításához gyakran orvosi segítségre van szükség.

A betegség okozta alultápláltság számos ok miatt kialakulhat.

Betegség idején a betegek hajlamosak a szokásosnál kevesebbet enni, annak ellenére, hogy tápanyagszükségletük magasabb, mivel a szervezetnek több energiára van szüksége a gyógyuláshoz és a felépüléshez. Az étvágytalanságnak általában több oka van. Az egyik ezek közül a kezelések mellékhatásai, mivel a különböző terápiák vagy gyógyszerek hányingert és hányást okozhatnak, vagy jelentős étrendi korlátozásokat igényelhetnek. Az étvágytalanság másik oka lehet a depresszió, mivel a betegek elveszíthetik érdeklődésüket az ételek és általában az étkezés iránt. A fájdalom is lehet ok, mivel bizonyos sérülések miatt fájdalmassá válhat a rágás vagy a nyelés.

Néhány betegnél gyakorlati problémák akadályozzák, hogy megfelelő mennyiségű tápanyaghoz jussanak, például az étel elkészítése és szájba juttatása nehezített a kahexiában vagy Parkinson-kórban szenvedő betegek esetében.

Az alultápláltság további oka lehet a gyomor-bélrendszeri problémák jelenléte, vagyis a gyomor, valamint a vékony- és vastagbél károsodott működése. Az ilyen betegség csökkentheti az emésztés hatékonyságát, így a tápanyagok nem vagy kevésbé lesznek hasznosíthatók. Más esetekben a tápanyagok túl hamar távoznak a szervezetből, például hasmenés miatt. Olyan betegségek, mint a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás, ilyen állapotokhoz vezethetnek.

Sérülést, traumát vagy műtétet követően a szervezetben rendkívül nagy szükség van tápanyagokra, hogy a test szokásos funkciói mellett a sérült létfontosságú szerveket vagy szöveteket is helyreállítsák.

A betegség okozta alultápláltság tehát három, egymással összefüggő szempontra vezethető vissza: megnövekedett tápanyagszükséglet (például betegség vagy trauma után), csökkent tápanyagbevitel (fájdalom, érdektelenség vagy a kezelés mellékhatásai miatt) és megnövekedett tápanyagveszteség (felszívódási zavar, hányás vagy hasmenés miatt).

Kép forrása: http://www.dhsspsni.gov.uk=index/index-good-nutrition/gn-context/gn-disease-malnutrition.htm 

Ha az étrend nem biztosítja a megnövekedett tápanyagigényt, a szervezet fehérjeraktárai lebomlanak a hiányzó energia pótlására. Ez súlycsökkenést és az izmok mennyiségének csökkenését eredményezi, ami viszont fizikai gyengeséghez és sebezhetőséghez vezet, így a betegek nagyobb eséllyel esnek el és sérülnek meg. Mivel az immunrendszer is gyengül, nagyobb az esélyük a fertőzéseknek. Az alultáplált betegek hajlamosak gyakrabban megbetegedni, hosszabb gyógyulási idővel, mivel szervezetük kevésbé ellenálló. A sebgyógyulás is tovább tart, így a lábadozási idő megnő, ami hosszabb kórházi tartózkodást eredményez. Az alultáplált betegeket gyakran újra fel kell venni egy egészségügyi intézménybe, vagy a kórházból való elbocsátás után folyamatos egészségügyi ellátásra van szükségük. Náluk az összes szövődmény száma is lényegesen magasabb, mint a jól táplált betegeknél, például nagyobb a kockázata a tüdőgyulladás kialakulásának és az ezzel összefüggő halálozásnak.

A tartós alultápláltság még súlyosabb állapotokhoz, például a szív, a tüdő és a gyomor-bélrendszer működésének károsodásához vezethet. A gyengeség kahexiává alakulhat, amely egy olyan súlyos állapot, amit súlyvesztés, izomvesztés és általános gyengeség jellemez olyan mértékben, hogy az megakadályozza a betegeket abban, hogy önállóan elvégezzenek feladatokat, és önálló életvitelt folytassanak.

A fenti fizikai és élettani következmények mellett a negatív pszichológiai következményekkel is számolni kell. Az elégtelen tápanyagbevitel állandó fáradtsághoz vezet, amely apátiát, sőt depressziót is eredményezhet.

Röviden, a fentiek elkerülése érdekében. Az alultápláltságnak számos negatív következménye van, ami a betegek életminőségének romlását eredményezi.

A megfelelő mennyiségű tápanyag bevitele kulcsfontosságú a fogyás és az izomsorvadás megelőzésében, így segít megőrizni az izomerőt, legyőzni a gyengeséget és a fáradtságot. Segít továbbá az immunrendszer egészségének megőrzésében, hogy elkerülhetők legyenek a szövődmények, fertőzések, és végső soron gyorsabban gyógyuljanak a betegek, függetlenül attól, hogy milyen betegséggel küzdenek. A jól táplált betegek kevésbé szenvednek pszichés következményektől, így nemcsak a prognózisuk, de az életminőségük is jobb.

A tápanyagok fő forrása általában az élelmiszer. A betegség okozta alultápláltságban szenvedő betegek esetében azonban az egészséges étrend gyakran nem elegendő. Mivel a tápanyagigény megnövekedett, de az étvágy csökken, a betegeknek olyan kiegészítő táplálásra van szükségük, amely kis mennyiségben nagy energiát tartalmaz, így már kis mennyiség elfogyasztása is jelentősen megnöveli a tápanyagbevitelt. A betegek számára speciálisan összeállított speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek állnak rendelkezésre, hogy jól tápláltak maradjanak és hatékonyabban küzdhessenek meg a betegséggel.

A Medifood Hungary Innovation Kft. állapot-specifikus klinikai tápszerei ezeket a speciális táplálkozási igényeket hivatottak kielégíteni. Jelenleg kilenc termék áll rendelkezésre állapot-specifikus portfóliónkban, amelyek a következő állapotok speciális igényeit célozzák meg: daganatos betegség, krónikus obstruktív tüdőbetegség, cisztás fibrózis, gyulladásos bélbetegség, alultápláltság idős betegek esetében, sebészeti betegek, valamint csökkent glükóztoleranciájú betegek.