A daganatos betegség okozta alultápláltság a rosszindulatú daganatos betegség által kiváltott alultápláltság típusa. A probléma világszerte ismert, mintegy 20 millió beteget érint, és az Európai Unió országaiban 120 milliárd eurós költséggel jár.¹ A daganatos kahexia egy összetett metabolikus szindróma, amely az alapbetegséggel jár, és amelyet izomveszteség jellemez, a zsírtömeg egyidejű csökkenésével, vagy anélkül.² A daganatos kahexia a rákos betegséghez kapcsolódó általános tápanyaghiányt és alultápláltságot jelenti. A daganatos betegek több, mint 30%-a kahexia miatt hal meg, míg több, mint 50%-uknál a halál bekövetkeztekor a kahexia jelen van.³

A fogyás/kahexia a rákos betegek számára komoly gondot jelent, részben azért, mert az izomsorvadás láthatóvá teszi a betegséget, másrészt a súlyvesztés negatívan korrelál a kezelés toxicitásával, a válaszadási aránnyal, az életminőséggel és a daganatos betegek túlélésével.^4-7 Az alultápláltság a daganatellenes kezelés korai megszakításának független előrejelző tényezője is, ami viszont a gyógyító célú, vagy az adjuváns kezelés rosszabb eredményével korrelál.⁸

A népesség körében tapasztalható gyakoriság alapján a daganatos kahexia az egyik leggyakoribb kahexia altípus.³ A daganatos betegeknél megfigyelhető testsúlycsökkenés hátterében különböző mértékben az alacsony táplálékbevitel áll. Az alacsony táplálékfelvétel számos olyan tünet eredménye lehet, amely közvetlenül vagy közvetve korlátozza a szájon át történő táplálékfelvételt. A közvetlen korlátozó tényezők közé tartozik többek között az anorexia, a nyelési nehézségek, az ízlelés és a szaglás megváltozása, míg a közvetett korlátozó tényezők közé tartozik a fájdalom és a fáradtság. A különböző anyagcsere és endokrin változások, valamint a katabolikus útvonalak aktiválása felelős a testsúlycsökkenés egy részéért, amely jellemzően nagyobb, mint ami a táplálékfelvétel szintje alapján várható lenne.⁹ Az alultápláltság és a kahexia gyakori lelet a daganatos betegeknél, amely a daganat növekedésével és az áttétképződéssel még nyilvánvalóbbá válik. A mechanizmusok, amelyek révén az alultápláltság és a kahexia fennmarad, maga az elsődleges daganat vagy a daganatellenes kezelések (műtét, kemoterápia, sugárterápia) által okozott károsodásokhoz kapcsolódnak. Az étkezéssel kapcsolatos neurális vagy hormonális jelek és a testzsírral vagy az energiatárolással kapcsolatos humorális jelek, valamint e jelek agyvelővel való kölcsönhatása patogenetikai szerepet játszanak a folyamatban.¹⁰

A daganatellenes terápiák, például a műtét, a kemoterápia és a sugárkezelés szintén hatással vannak a tápláltsági állapotra. Maga a műtét csökkentheti az élelmiszerfogyasztást és növelheti a táplálékbeviteli igényeket. A szájüregben, a nyelven, a nyálmirigyeken és a szaglóidegen végzett sebészeti beavatkozások az ízlelés és a szaglás elvesztéséhez vezetnek, ami viszont a táplálékfelvétel csökkenését és ezáltal a tápláltsági állapot romlását okozza. A kemoterápia befolyásolhatja a tápanyagfelvételt és anyagcsere-rendellenességeket okozhat, például hiperglikémiát, hiperkalcémiát és mikrotápanyag-hiányt. A táplálkozási hiányok specifikusan káros hatással vannak az immunrendszer működésére. Ha ez a citotoxikus szerek miatt kialakult immunkomprimált állapottal párosul, a hatás gyakran megkétszereződik. A fej és nyak sugárterápiája anorexiával, nyelőcsőgyulladással, szájszárazsággal, hányingerrel, hányással, nyelési nehézségekkel, torokfájással, valamint az ízlelés és a szaglás megváltozásával jár, amelyek mind jelentősen csökkenthetik a táplálékfelvételt és negatívan befolyásolhatják a tápláltsági állapotot. A has, vagy a medence területének besugárzása akut hasmenést, étvágytalanságot, hányingert, hányást, hasi fájdalmat, bélgyulladást és vastagbélgyulladást okozhat, ami tápanyag hiányokhoz vezethet.¹¹

A megfelelő mennyiségű tápanyag bevitele kulcsfontosságú a fogyás és az izomsorvadás megelőzésében, ami segít megőrizni az erőt, legyőzni a gyengeséget és a fáradtságot. Segít továbbá az immunrendszer egészségének megőrzésében, hogy elkerüljük a szövődményeket, fertőzéseket, és végső soron gyorsabban felépüljünk.

A daganatos betegek speciális igényeit figyelembe vevő táplálkozási támogatásra van szükség a prognózis javításához és a daganat okozta tápláltsági állapot-romlás következményeinek csökkentéséhez.¹³

A tápanyagok fő forrása általában az élelmiszer. A daganatos betegség okozta alultápláltságban szenvedő betegek számára azonban az egészséges étrend gyakran nem elegendő. Mivel a tápanyagigény megnövekedett, de az étvágy csökken, a betegeknek olyan kiegészítő táplálásra van szükségük, amely kis mennyiségben nagy energiát tartalmaz, így már kis mennyiség is jelentősen növeli a tápanyagbevitelt. A betegek számára speciálisan összeállított speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek állnak rendelkezésre azért, hogy jól tápláltak maradjanak, és hatékonyabban küzdhessenek a betegséggel. Ezek sokféle ízben és formában kaphatók, a betegek igényeit kielégítve.

Referenciák: 

1. Freijer K. et al. The economic costs of disease related malnutrition. Clin Nutr 2013;32:136-41.
2. Hyltander A. et al. Elevated energy expenditure in cancer patients with solid tumours. Eur J Cancer 1991;27:9-15.
3. von Haehling S. and Anker SD. Cachexia as a major underestimated and unmet medical need: facts and numbers. J Cachexia Sarcopenia Muscle 2010;1:1-5.
4. Aapro M. et al. Early recognition of malnutrition and cachexia in the cancer patients: a position paper of a European School of Oncology Task Force.
   Ann Oncol 2014;25:1492-9.
5. Andreyev HJ. et al. Why do patients with weight loss have a worse outcome when undergoing chemotherapy for gastrointestinal malignancies?
   Eur J Cancer 1998;34:503-9.
6. Ross PJ. et al. Do patients with weight loss have a worse outcome when undergoing chemotherapy for lung cancers? Br J Cancer 2004;90:1905-11.
7. Bachmann J. et al. Cachexia worsens prognosis in patients with resectable pancreatic cancer. J Gastrointest Surg 2008;12:1193-201.
8. Kim JW. et al. The early discontinuation of palliative chemotherapy in older patients with cancer. Support Cancer Care 2014;22:773-81.
9. Blum D. et al. Cancer cachexia: A systematic literature review of items and domains associated with involuntary weight loss in cancer.
   Crit Rev Oncol Hematol 2011;80:114-44.
10. Nicolini A. et al. Malnutrition, anorexia and cachexia in cancer patients: A mini-review on pathogenesis and treatment.
    Biomed Pharmacother 2013;67:807-17.
11. van Cutsem E. and Arends J. The causes and consequences of cancer-related malnutrition. Eur J Oncol Nurs 2005;9(Suppl 2):S51-63.
12. Solheim TS. et al. Weight loss, appetite loss and food intake in cancer patients with cancer cachexia: Three peas in a pod?
    – analysis from a multicenter cross-sectional study. Acta Oncol 2014;53:539-46.
13. Klement J. and Kämmerer U. Is there a role for carbohydrate restriction in the treatment and prevention of cancer? Nutr Metab 2011;8:75.