A Medifood egy klinikai tápszereket gyártó cég, mely állapot-specifikus termékeivel segít a betegség kapcsán kialakult alultápláltság legyőzésében.

Keresés

MediDrink Pulmo

Betegséghez kapcsolódó alultápláltság

A betegséghez kapcsolódó alultápláltság évek óta jelentős, de aluldimenzionált probléma, amely mintegy 20 millió beteget érint az Európai Unióban, és 33 millió beteget Európa valamennyi országában (Ljungqvist et al. 2009, Ljungqvist et al. 2010). A betegséghez kapcsolódó alultápláltság a betegség és a szükségleteknek nem megfelelő táplálék-bevitel együttes következményeként alakul ki (Naber et al. 1997). Következésképp, a kezelésnek nem csak magát a betegséget, hanem a klinikai táplálást is magában kell foglalnia.

Betegséghez kapcsolódó alultápláltság krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD)

Számos COPD-ben szenvedő beteg a jelentős alultápláltsággal járó pulmonális cachexia állapotában van (Itoh et al. 2013). A COPD betegek mintegy 25-40%-ában látható testsúlyvesztés, 35%-ukban pedig csökkent a zsírmentes testtömeg index (Itoh et al. 2013). Az alultáplált COPD betegeknél szignifikánsan magasabb az 1 éven belüli halálozás, és szignifikánsan gyakrabban igényelnek kórházi ellátást (Hoong et al. 2017).

Klinikai táplálás COPD-ben

A testtömeg-növekedés (>2 kg/8 hét) COPD-ben szenvedőknél a túlélés szignifikáns prediktora (Schols et al. 1998). COPD-s betegeknél a kazein alapú táplálás az alacsonyabb teljes test fehérjebontás következtében magasabb nettó protein szintézist indukál (Engelen et al. 2012).

A főként szénhidrát formájában történő energia-bevitel fokozza a szén-dioxid (CO2) termelést, és így súlyos állapotú tüdőbetegeknél akut légzési elégtelenség kialakulásához vezethet. A zsírból származó energia-termelés során kevesebb CO2 képződik, amely bármely artériás CO2 nyomás mellett alacsonyabb szintű alveoláris ventillációt enged meg (Efthimiou et al. 1992). COPD betegek számára az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrend előnyösebb (Kuo et al. 1993, Frankofort et al. 1991, Cai et al. 2003, Angelillo et al. 1985). Az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrend biztonságos (Ruth et al. 2013, Dehghan et al. 2017, Niswender et al. 2018).

Omega-3 zsírsav-szupplementáció csökkenti a gyulladást COPD betegekben (Fulton et al. 2013). Az omega-3 zsírsavak csökkentik az exacerbációk számát és a gyógyszerfogyasztást, növelik a 6 perces járástávolságot, javítják a fizikai aktivitás okozta kifáradást, a terhelési időt és a nehézlégzést COPD betegeknél (Fekete et al. 2021, van de Bool et al. 2017, Calder et al. 2018).

Magas dózisú D-vitamin pótlás a rehabilitáció alatt jelentősen növeli a belégző izmok erejét és a maximális oxigén felvételt COPD betegeknél (Hornikx et al. 2012). Magasabb C-vitamin és/vagy E-vitamin bevitel mellett pedig jól megtartott a FEV1 ezeknél a betegeknél (Itoh et al. 2013).

L-karnitin szupplementáció belégző izom tréning mellett javítja a fizikai teljesítő-képességet és a belégző izmok erejét COPD-ben (Borghi-Silva A. et al. 2006).

MediDrink Pulmo

A MediDrink Pulmo 2,0 kcal/ml energiatartalmú, teljes értékű, laktóz- és gluténmentes, fogyasztásra kész speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer (a 128/2016 EU rendeletnek megfelelően) csökkent légzésfunkcióval járó tüdőbetegségek kapcsán kialakult alultápláltság diétás ellátására. A MediDrink Pulmo kizárólagos enterális táplálásra és kiegészítő táplálásra is alkalmas.

A MediDrink Pulmo 3 év alatti gyermekeknek, valamint galaktozémiában és örökletes fruktóz intoleranciában (fruktozémiában) szenvedő betegeknek nem adható.

A MediDrink Pulmo napi adagját a kezelőorvosnak kell meghatároznia.

A MediDrink Pulmo jelenleg 3 ízben (csokoládé, eper, vanília) van forgalomban.

Letölthető Termékinformációs Adatlap

Compliance, biztonságosság, tolerabilitás

A compliance szignifikánsan magasabb ≥2 kcal/ml energia-tartalmú iható tápszerek esetén a standard 1,5 kcal/ml energia-tartalmú iható tápszerekhez képest (Hubbard et al. 2012). Az iható tápszerek ízletessége a betegek számára szignifikánsan magasabb tejfehérje-alapú tápszerek esetén (Darmon et al. 2008).

Irodalom

Agler AH. et al. Randomised vitamin E supplementation and risk of chronic lung disease in the Women’s Health Study. Thorax 2011;66:320-5.

Angelillo V.A. et al. Effects of low and high carbohydrate feedings in ambulatory patients with chronic obstructive pulmonary disease and chronic hypercapnia. Ann Intern Med 1985;103:883-5. 

Ansari M.A. et al. Does antioxidant ascorbic acid supplementation delay lung function deterioration in stable patients with chronic obstructive pulmonary disease? Rawal Med J 2010;35:133-6. 

Argiles JM. et al. Cachexia: a problem of energetic inefficiency. J Cachexia Sarcopenia Muscle 2014;5:279-86

Borghi-Silva A. et al. L-carnitine as an ergogenic aid for patients with chronic obstructive pulmonary disease submitted to whole-body and respiratory muscle training programs. Brazil J Med Biol Res 2006;39:465-74.

Broekhuizen R. et al. Pulmonary cachexia, systemic inflammatory profile and the interleukin 1β – 511 single nucleotide polymorphism. Am J Clin Nutr 2005a;82:1059-64

Broekhuizen et al. Polyunsaturated fatty acids improve exercise capacity in chronic obstructive pulmonary disease. Thorax 2005b;60:376-82. 

Cai B. et al. Effect of supplementing a high-fat, low-carbohydrate enteral formula in COPD patients. Nutrition 2003;19:229-32.

Calder PC. et al. Targeted medical nutrition for cachexia in chronic obstructive pulmonary disease: a randomized, controlled trial. J Cachexia Sarcopenia Muscle 2018;9:28-40.

Cawood AL. et al. Systematic review and meta-analysis of the effects of high protein oral nutritional supplements. Ageing Res Rev 2012;11:278-96

[Complete therapy with clinical nutrition] – Nutricia, 15th June 2016

Congleton J. The pulmonary cachexia syndrome: aspects of energy balance. Proc Nutr Soc 1999;58:321-8. 

Correia MI, Waitzberg DL. The impact of malnutrition on morbidity, length of hospital stay and costs evaluated through a multivariate model analysis. Clin Nutr 2003;22:235-9

Daga MK. et al. Effects of exogenous vitamin E supplementation on the levels of oxidants and antioxidants in chronic obstructive pulmonary disease. J Biosci 2003;28:7-11. 

Darmon P. et al. Oral nutritional supplements and taste preferences: 545 days of clinical testing in malnourished in-patients. Clin Nutr 2008;27:660-5

Dehghan M. et al. Associations of fats and carbohydrate intake with cardiovascular disease and mortality in 18 countries from five continents (PURE): a prospective cohort study. Lancet 2017;390:2050-62

Deutz NE. et al. Effect of beta-hydroxy-beta-methylbutyrate (HMB) on lean body mass during 10 days of bed rest in older adults. Clin Nutr 2013;704-12

Eckhardt CL. Micronutrient malnutrition, obesity, and chronic disease in countries undergoing the nutrition transition: potential links and program/policy implications. 2006. International Food Policy Research Institute FCND Discussion Paper 213. (accessed on 12th November 2018)

Efthimiou J. et al. Effect of carbohydrate rich versus fat rich loads on gas exchange and walking performance in patients with chronic obstructive lung disease. Thorax 1992;47:451-6. 

El-Ashmawy NE. et al. A review on the role of L-carnitine in the management of tamoxifene side effects in treated women with breast cancer. Tumour Biol 2014;35:2845-55. 

Elia M. et al. The cost of disease-related malnutrition in the UK and economic considerations for the use of oral nutritional supplements (ONS) in adults. Health Economic Report on Malnutrition in the UK. BAPEN report executive summary 2021. 

Elia M. et al. To screen or not to screen for adult malnutrition? Clin Nutr 2005;24:867-84. 

Engelen M. P. K. J. et al. Casein protein results in higher prandial and exercise induced whole body protein anabolism than whey protein in chronic obstructive pulmonary disease. Metabolism 2012;61:1289-300. 

Engelen M. P. K. J. et al. Protein is an important but undervalued macronutrient in the nutritional care of patients with cystic fibrosis. Curr Opin Clin Nutr Metab Care 2014;17:515-20

Fajcsák Zs. & Lelovics Zs. [Glycemic index and glycemic load]. Új Diéta 2006;4:28-9.

Fekete M. et al. [Clinical value of omega-3 polyunsaturated fatty acid supplementation in chronic obstructive pulmonary disease]. Orv Hetil 2021;162:23-30.

Frankofort J.D. et al. Effects of high- and low-carbohydrate meals on maximum exercise performance in chronic airflow obstruction. Chest 1991;100:792-5. 

Freijer K. et al. The economic costs of disease related malnutrition. Clin Nutr 2013;32:136-41. 

Freijer K. et al. The economic value of enteral medical nutrition in the management of disease-related malnutrition: a systematic review. J Am Med Dir Assoc 2014a;15:17-29. 

Freijer K. Nutrition economics. Disease related malnutrition & the economic health care value of medical nutrition. 2014b

Fulton AS. et al. Feasibility of omega-3 fatty acid supplementation as an adjunct therapy for people with chronic obstructive pulmonary disease: study protocol for a randomized controlled trial. Trials 2012;14:107. 

Gea J. et al. Nutritional status and muscle dysfunction in chronic respiratory diseases: stable phase versus acute exacerbations. J Thorac Dis 2018;10(Suppl 12):S1332-54

Graat-Verboom L. et al. Progression of osteoporosis in patients with COPD: A 3-year follow-up study. Respir Med 2012;106:861-70.

Guagnozzi D. et al. Nutritional treatment in inflammatory bowel disease. An update. Rev Esp Enferm Dig 2012;104:479-88.

Hite AH. et al. Low-carbohydrate diet review: shifting the paradigm. Nutr Clin Pract 2011;26:300-8

Hoong J.M. et al. Economic and operational burden associated with malnutrition in chronic obstructive pulmonary disease. Clin Nutr 2017;36:1105-9. 

Hornikx M. et al. Vitamin D supplementation during rehabilitation in COPD: a secondary analysis of a randomized trial. Respir Res 2012;13:84. 

https://www.abbottnutrition.ie/downloads/4.-Pulmocare-datasheet-Ireland-version-4-October-2019.pdf (accessed on 15th November 2023)

https://www.direct.nutricia.it/prodotto/fortimel-compact-vaniglia-4x-confezione-125-ml (accessed on 15th November 2023)

https://www.fresubin.be/fr-be/produits/fresubin-db-drink/ accessed on 7th November 2023

https://www.fresenius-kabi.com/nl/documents/Calshake®.pdf (accessed on 15th November 2018)

https://www.fresenius-kabi.com/ie/documents/Calshake_Powder-d3ia8wRjwkkU7JuYJ7Ynfi1md03-BOSvSIqunUXr8x0.pdf (accessed on 15th November 2018)

https://www.fresenius-kabi.com/nl/producten/calshake (accessed on 15th November 2018)

http://www.fresenius-kabi.co.uk/ (accessed on 15th November 2018)

https://www.nestlehealthscience.us/brands/nutren/nutren-pulmonary-hcp (accessed on 15th November 2018)

https://www.nutricia.be/fr_be/produits/respifor.html#tabs-83e0f52aea-item-8691bfc754-tab (accessed on 15th November 2023)

https://www.nutricia.nl/content/dam/sn/local/bnl/sn-hcp/website-assets/voedingstabellen/nl/sip-feed/Voedingstabel_Scandishake_Mix_032021.pdf (accessed on 9th November 2023)

https://www.who.int/features/qa/malnutrition/en/ accessed on 23rd March 2020

Hubbard GP. et al. A systematic review of compliance to oral nutritional supplements. Clin Nutr 2012;31:293-312

Hyltander A. et al. Elevated energy expenditure in cancer patients with solid tumours. Eur J Cancer 1991;27:9-15. 

Itoh M. et al. Undernutrition in patients with COPD and its treatment. Nutrients 2013;5:1316-35. 

Janssens W. et al. Vitamin D deficiency is highly prevalent in COPD and correlates with variants in the vitamin D-binding gene. Thorax 2010;65:215-20. 

Jonker R. et al. Hydrolyzed casein and whey protein meals comparably stimulate net whole-body protein synthesis in COPD patients with nutritional depletion without an additional effect of leucine co-ingestion. Clin Nutr 2014;33:211-20. 

Kunisaki KM. et al. Vitamin D levels and risk of acute exacerbations of chronic obstructive pulmonary disease. Am J Respir Crit Care Med 2012;185:286-90. 

Kuo C-D. et al. The effects of high-fat and high-carbohydrate diet loads on gas exchange and ventilation in COPD patients and normal subjects. Chest 1993;104:189-96. 

Larosa JC. et al. Effects of high-protein, low-carbohydrate dieting on plasma lipoproteins and body weight. J Am Diet Assoc 1980;77:264-70. 

Ljungqvist O. et al. The European fight against malnutrition. Clin Nutr 2010;29:149-50. 

Ljungqvist O. Man FD. Under nutrition: a major health problem in Europe. Nutr Hosp 2009;24:369-70. 

Löser C. Malnutrition in hospital: the clinical and economical implications. Dtsch Arztebl Int 2010;107:911-7.

Martyn CN. et al. Effect of nutritional status on use of health care resources by patients with chronic disease living int he community. Clin Nutr 1998;17:119-23. 

Medifood data on file 2018

Meijers JM et al. Malnutrition in Dutch health care: prevalence, prevention, treatment, and quality indicators. Nutrition 2009;25:512-9

Müller TD. et al. Ghrelin and its potential in the treatment of eating/wasting disorders and cachexia. J Cachexia Sarcopenia Muscle 2010;1:159-67. 

Naber TH et al. Prevalence of malnutrition in nonsurgical hospitalized patients and its association with disease complications. Am J Clin Nutr 1997;66:1232-9

Niswender KD. et al. Balanced high fat diet reduces cardiovascular risk in obese women although changes in adipose tissue, lipoproteins, and insulin resistance differ by race. Metabolism 2018;82:125-34

Perssons LJP. et al. Chronic obstructive pulmonary disease is associated with low levels of vitamin D. PloS One 2012;7:e38934. 

Pryke R. & Lopez B. Managing malnutrition in the community: we will all gain from finding and feeding the frail. Br J Gen Pract 2013;63:233-4

Ruth MR. et al. Consuming a hypocaloric high fat low carbohydrate diet for 12 weeks lowers C-reactive protein, and raises serum adiponectin and high density lipoprotein-cholesterol in obese subjects. Metabolism 2013;62:1779-87

Samaras N. et al. Pulmonary rehabilitation: the reference therapy for undernourished patients with chronic obstructive pulmonary disease. Biomed Res Int 2014;2014:248420. 

Schols A. et al. Weight loss is a reversible factor in the prognosis of chronic obstructive pulmonary disease. Am J Respir Crit Care Med 1998;157:1791-7. 

Siedlinski M. et al. Lung function loss, smoking, vitamin C intake, and polymorphisms of the glutamate-cysteine ligase genes. Am J Respir Crit Care Med 2008;178:13-9. 

Silverio R. et al. L-carnitine and cancer cachexia: Clinical and experimental aspects. J Cachexia Sarcopenia Muscle 2011;2:37-44.

Stange I. et al. Effects of a low-volume, nutrient- and energy-dense oral nutritional supplement on nutritional and functional status: a randomized, controlled trial in nursing home residents. J Am Med Dir Assoc 2013;14:628.e1-8

Stratton RJ. Should food or supplements be used in the community for the treatment of disease-related malnutrition? Proc Nutr Soc 2005;64:325-33. 

Stratton RJ. et al. Disease-related Malnutrition: An Evidence-based Approach to Treatment. CABI Publishing, 2003.

Tisdale MJ et al. Cancer cachexia. Langenbecks Arch Surg 2004;389:299-305.

van de Bool et al. A randomized clinical trial investigating the efficacy of targeted nutrition as adjunct to exercise training in COPD. J Cachexia Sarcopenia Muscle 2017;8:748-58.

Venn BJ. & Green TJ. Glycemic index and glycemic load: measurement issues and their effect on diet-disease relationships. Eur J Clin Nutr 2007;61(Suppl 19):S122-31

von Haehling S. and Anker SD. Cachexia as a major underestimated and unmet medical need: facts and numbers. J Cachexia Sarcopenia Muscle 2010;1:1-5. 

Wood LG. Omega-3 polyunsaturated fatty acids and chronic obstructive pulmonary disease. Curr Opin Clin Nutr Metab Care 2015;18:128-32.

Wu TC. et al. Vitamin E and vitamin C supplementation in patients with chronic obstructive pulmonary disease. Int J Vitam Nutr Res 2007;77:272-9. 

www.fresenius-kabi.ie accessed on accessed on 15th November 2018

Yu J. et al. Protective effect of L-carnitine against H2O2-induced neurotoxicity in neuroblastoma (SH-SY5Y) cells. Neurol Res 2011;33:708-16.